Johanna és Voltaire kiléptek a hajóból. Egy tengerparton álltak, kezdett sötétedni. Nem messze tőlük egy fiatal és egy idősebb férfi állt. Az idősebb nagyon magas, szakállas férfi volt cilinderben és régies, nagyon elegáns öltözékben és a tengert nézve elmélkedett. A fiatalabb egyszerű kényelmes ruhában szintén a tengert figyelte és kavicsokat dobált.

Voltaire odament hozzájuk és megkérdezte az idősebbet:

- Kellemes jó estét uraim. Megkérdezhetem, kihez van szerencsém, és hol vagyunk?

Az idősebb rájuk nézett. Öregebbnek tűnt, mint első ránézésre.

- Abraham Lincoln vagyok, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő pedig itt Johnathan Wendel ...

- Fatal1ty . Hátha így ismerősebb. - vágott közbe a fiatalabb.

- ... és az Amerikai Egyesült Államok területén vannak.

- Örvendek. Én Arouet de Voltaire vagyok, ő pedig ott kicsit messzebb Jeanne d'Arc. Örülök, hogy találkozhatunk. Mindig is szerettem volna az amerikai elnökkel beszélni.

- Én is örülök. Nem tudom, mennyire van tisztában vele, hogy államunk függetlenségének kivívásában önnek és tanításainak nagy szerep jutott. Az ön elméletei a szabad kereskedelemről, vallásról és az emberi jogokról alkotmányunknak szerves részét képezik.

- Emlékszem az amerikai függetlenségi háború kezdetére. Csodás érzés, hogy nem éltem hiába és nem hiába jártattam a számat évekig. Ugyanakkor sajnálatos, hogy nem hazám lett ezen ügyek szószólója.

- Pedig így van és így is marad. Az Amerikai Egyesült Államok mindig a szabadság élharcosa lesz és az emberek jogaiért fog küzdeni! Egy nagy, erős állam lesz ahol az emberek szabadon élhetnek.

- Biztos ebben? Sok állam indult szépen hangzó nagy célokkal és néhány generáció elmúltával mindig eltértek az eredeti gondolatoktól.

- Igen. Biztos vagyok. Ezt az alkotmányt a elődeink a legjobb tudásuk szerint, a legnemesebb indokokkal alkották meg. Hiszek benne, hogy az én életemben lezajlott háború a feketék felszabadításáért az Alapító Atyáknak és előrelátásuknak köszönhető. Hiszek benne, hogy munkánknak van folytatása. Hamarosan az egész világról eltűnnek a diktatúrák és az Amerikai Egyesült Államok vezetésével egy Új Világrend fog kibontakozni. A szeretet és békés egymás mellett élés boldog Új Világrendje.

- Sajnos én ebben nem hiszek, de legyen igaza.

Fatal1ty az egyik kaviccsal fejbetalált egy halat.

- Headshot! - mondta vigyorogva.

- Rossz érzésem van ezzel a fiatalemberrel kapcsolatban. - jelentette ki Lincoln. - Még jó hogy ma este színházba megyek. Legalább kikapcsolódok egy kicsit.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.