Az a baj, hogy az átlagember nem érti, hogy a világ nem ok-okozati módon, hanem statisztikai alapon működik.

Két fajta szülő van. Az egyik típus az alfaanyu, aki a gyereket gyermeknek hívja, akinek meggyőződése, hogy minden kisgyerMek egy angyal, hogy amit a babák tesznek az egyben egy csodálatos isteni kinyilatkoztatás, egy szép mosolytól az anyuka telibe hányásáig. Alfaanyu ezen kívül folyamatosan többes…

Túl boldog gyerek = Szomorú felnőtt  

Két dolgot nem lehet alábecsülni. A hülyék számát és a bürokráciát.

Már régóta tervezgetem ezeknek a dolgoknak a leírását. A lényeg, hogy az elmúlt évek politikai és környezettel kapcsolatos történései nem adnak sok okot az optimizmusra. Ezért megpróbálom megjósolni a jövőt, aztán majd visszanézek pár év, egy kis szerencsével évtized múlva és megnézem, hogy mi jött…

Soha nem élt túl egy ország sem, ha a múltja fontosabbá vált a jövőjénél.