Amikor a plebs és a bevételmaximalizálás együttesen megjelenik, annak szükségszerűen minőségromlás az ára.

Legalábbis a példák ezt mutatják. A TV úgy indult, hogy a lakosság nevelésére használják, de nem sikerült. Sem nyugaton, sem keleten. A rendszerváltásig a köztévé még aránylag intelligens műsorokat sugárzott, de aztán kb. 20 év alatt eljutottunk a Legyen Ön is Milliomostól az Észbontókig. Ugyanez nyugaton még hamarabb végbement.

Az internet eleinte a kutatók, tudósok, majd az egyetemek játszótere volt és a tudás megosztására használták, most pedig ezoanyuk és laposföldiek kételkednek a komplett világegyetemben.

Mindezt a Facebookon teszik, aminek a magyar elődje, az iwiw, eleinte szintén egy hasznos eszköz volt az egyetemisták kapcsolattartására. Aztán megszűnt a meghívásos rendszer és egy spamközpont lett. Közben jött a Facebook, ami addig, amíg csak angolul volt elérhető, addig szintén egy jó hely volt az értelmes kommunikációra. De aztán jött a magyar nyelv és megjött vele a slepp is. Ennek eredménye, hogy ismerőseim harmada le van tiltva, és a messengeren kívül nagyjából használhatatlan, mert annyira elszaporodtak az álhírek és a különféle személyiségzavaros idióták bejegyzései.

És lehetne folytatni a sort. Lehetne beszélni a zenéről vagy éppen a számítástechnikai eszközökről.

A hülyék mindent tönkretesznek. Mert ahol sok hülye megjelenik, ott az ő igényük is fontossá válik. Ha pedig fontos, akkor ki kell szolgálni, mert pénze a hülyéknek is van. És ráadásul könnyebben elköltik. Jellemzően bármilyen hülyeségre.

Biztos van ellenpélda, de nekem most hirtelen nem jut ilyen az eszembe.

Sokat gondolkodok azon, hogy Magyarország miért kerül folyamatosan a történelem szopóágára. Meggyőződésem, hogy erre nem lehet pár bekezdésben válaszolni, de abban biztos vagyok, hogy mostanában a magyarok a világ egyik legfélősebb nemzete, és a helyzet folyamatosan romlik. Mi mindig rettegünk valakitől/valamitől, ennek pedig hatása van a sorsunk aktuális alakulására.

Voltak bátor időszakaink, de kicsivel ezek után, a félelmeink mindig gúzsba kötöttek minket, aminek újabb és újabb önsorsrontás lett a vége. Ezt pedig az aktuális vezetői réteg mindig ki is használta, a saját gazdagodására.

A múlt évszázadban féltünk mi már az antanttól, a kommunizmustól, a rothadó imperializmustól, a fasizmustól, aztán kicsit később a 23 millió román munkavállalótól, az IMF-től, aztán mostanra eljutottunk odáig, hogy már az összes banktól, a gyógyászattól, a tudománytól, a zsidóktól, a migránsoktól és az aktuális főellenségtől, Soros Györgytől.

Aztán fura módon, ahogy az idő telik, egyes félelmek átmennek szeretetbe vagy rajongásba, vagy éppen pont fordítva, az aktuális kormánypropaganda szerint. Erre talán az oroszok a legjobb példa, akik pár évtized alatt váltak megszállókból szövetségessé, majd a Ruszkik hazából Paks 2 építőivé.

Csodás továbbá még a migránspara is, ami valahogy csak minálunk megy ennyire keményen, pedig nem láttunk túl sokat belőlük, most meg aztán már főleg. Az EU-ba kb. 3 millió harmadik világbeli migráns érkezett az elmúlt pár évben, ami most már kevesebb, mert jó részüket visszaküldték, igaz erről a hivatalos sajtó nem beszél. Ennek ellenére 2 millió bevándorlóval könnyedén számolhatunk. Ami az 500 milliós EU 0,4%-a. Viszonyításképpen Magyarországon is van 0,4%-os kisebbség, a románok. Most őszintén, ki hány olyan románt ismer, aki itt lakik és románnak vallja magát, nem pedig magyarnak? Én talán egy darabot, de nem biztos. Migránst is kettőt láttam összesen, még 2015-ben, amikor az autópályán rohangásztak. Szerintem ezzel nagyjából így van mindenki. Ennek ellenére az ország teljes pánikban van, legalább annyira, mintha éppen megszállnának minket az oroszok/németek/pirézek. Beszéltem olaszokkal erről pár hete, annyiban maradtunk, hogy igen, délen elég sok van, de a fő gond inkább az, hogy a politikusaik hülyék, a migránsok nem számítanak, az nem jelentős probléma. Valamint ők is csak tv-ben látták őket. Ők nem voltak befanatizálva.

Vagy éppen a korábban szintén említett Soros György, aki a '90-es években még a demokrácia élharcosa volt, kiképezte a jelenlegi elitünket, akik most hátat fordítottak neki, így mára ő lett a megtestesült Antikrisztus. Ez a reszketeg ezeréves bácsi, aki egész Európa elpusztítására tör. És mégis hogyan akarja elpusztítani Európát? És miért? Megkérdezték róla őt is? Volt esélye védekezni a vádak ellen? Ennek semmi értelme. Persze a leegyszerűsített kétmondatos kommunikációba nem fér bele sok érvelés, de nem baj, a félelemre elég hatni, attól majd kikapcsol az agy.

Kormányunk ezt ki is használja és a képzeletbeli ellenség elleni egyetlen reménynek állítja be magát, majd amikor győzelmet arat, akkor szépen besöpri a hálaszavazatokat. Márpedig a siker garantált, ugyanis nem létező ellenséget könnyű legyőzni.

Csak már megint mi fogjuk a félelmünk miatt csapágyasra hajtani a szopórollert. Ideje lenne újra megtanulni a bátorságot, mert a félelem az elme gyilkosa.

A férfiak az autójukat elsősorban külalak, másodsorban műszaki tartalom alapján választják. Aztán elsősorban a műszaki tartalom, másodsorban a külalak miatt szabadulnak meg tőle.

Nagyjából a barátnőikkel is ugyanez a helyzet.

A női megérzés nem más, mint a paranoia egy enyhébb formája.

Miért hiszik a babakocsis anyukák, hogy elpusztíthatatlanok? Olyan lazán gyalogolnak ki a nyergesvontató elé, hogy még Rambo is elismerően csettintene, ha látná.

Nagyon más lenne a világ, ha telefonbeszélgetések előtt és után még öt másodpercig hallanánk a másik felet.

Mindenkinek van ára. És most itt nem a szokásos megvesztegetésre utaló jelentésre gondolok, hanem arra, hogy minden embernek van egy pénzbeli értéke, ami a társadalmi hasznosságával áll kapcsolatban. Mert nehogy azt mondja valaki, hogy Bill Gates és egy féllábú indiai koldus ugyanannyit ér az emberiség szempontjából, mert akkor azt nagyon csúnyán kiröhögöm. Persze ilyet kimondani - és főleg egy emberhez rendelt értéket kiszámolni - nem nagyon szabad ebben a világban, ahol mindenki egyedi, különleges és pótolhatatlan, pedig meggyőződésem, hogy ha erről nyílt beszéd kezdődne, akkor az előrébb vinné az emberiséget. Mondjuk nem biztos, hogy humanitárius szempontból.

- Azért, mert ha tanultál a nemzetközi költészetről vagy nyelvekről egyáltalán, akkor nem hiszed el, hogy a magyar az egyetlen és tökéletes nyelv és az összes többi ennek a silány utánzata.
- Mert ha tudod, hogy egy sejt hogyan épül fel és tudod, hogy mi a DNS, akkor nem hiszed el, hogy a citrom gyógyítja a rákot.
- Mert ha tanultál fizikát és tudod, hogy mi a mikrohullám, akkor nem hiszed el, hogy a mikró szétsugározza az agyad.
- Mert ha tudod, hogy mik az izotópok és esetleg miért is fontosak az urán egyes izotópjai, akkor tudod, hogy az atomerőműnek mik a valós veszélyei és mik a sötétzöldeknek a paranoiái.
- Mert ha ismered a történelmet és főleg annak összefüggéseit, akkor nem áltatod magad azzal, hogy Jézus magyar volt vagy éppen, hogy a magyarok már Jézus ELŐTT keresztyének voltak.
- Ha a fénytörést ismered, akkor nem gondolod a koszos fényképezőlencsére azt, hogy a koszfoltok igazából szeretetgömbök, amik körülveszik a kutyádat.

És lehetne sorolni.

Aki pedig erre azt mondja, hogy meg lehet mindezt nézni az interneten, akkor annak azt üzenem, hogy: Igen meg lehet. De nem fogod. Mert túl hülye leszel ahhoz, hogy beírjad a keresőbe, hogy mit is keresel.

Miért van az, hogy az ókori nyelvek sokkal bonyolultabbak voltak, mint a mostaniak? Az ősember valószínűleg a "kő", "fa", "enni" vonalon mozgott a beszédével, majd hirtelen puff, jött az alany, állítmány, tárgyeset, akármi, mostanra meg megint tűnnek el a nyelvek jó részében ezek a jellegzetességek. Miért volt ez a hirtelen bonyolódás?

Sokan nem is gondolják, de a leggonoszabb dolog valakitől az idejét elvenni. Mert az idő mindenkinek véges, az nem termelődik újra.

Az emberek nagyon nehezen lépik át a komfortzónájuk határait. Főleg azért, mert akkora falakat építenek maguk köré, amiket nagyon nehezen tudnak aztán átmászni. Van azonban egy másik típus is, aki meg azért nem tudja átlépni ezeket a falakat, mert annyira messzire tolta ki őket, hogy egyszerűen nem találja. Ők a boldog, magukat mindenhol jól érző emberek.

Miért van az, hogy ha eszek valami meleg kaját egy percig, akkor az nem hűl ki, de ha kimegyek egy percre csinálni egy szörpöt, mire visszaérek mindig hideg?

Schumacher vagyok én a Baumgartnerek országában.

Pár napja az jár az eszemben, hogy mennyire kis hőmérséklet intervallumon belül létezik a világunk nagy része. -273 C az alja és alapvetően néhány tízezer foknál már minden fontosabb kölcsönhatás lezajlott. A víz elforrt, a fémek megolvadtak, stb. Mi van efölött? Mi van 100 millió foknál? Mi van még ennél is melegebb környezetben? A sebességnek van maximuma, de vajon a hőmérsékletnek is van?

Minden ember változatos mentális betegségekkel rendelkezik. Amikor párt keresünk, lehetetlen teljesen egészségeset találni. Csak abban reménykedhetünk hogy rátalálunk a hasonló betegségekkel rendelkező másik felünkre.

Az emberek nem az életkörülményeik, hanem a túlzott elvárásaik miatt boldogtalanok. Különben egy keleti ember miért lehet boldogabb, mint egy nyugati?

Szerintem mindenki hallotta már egy kevésbé jól, de azért kettesre sikerült vizsga után hogy:

- Mindegy a jegy. A papír megvan.

Szerintem kevesen gondoltak eddig bele, hogy ebben a mondatban - A papír megvan - mennyire megvan a teljes magyar társadalom lelkivilágának a lenyomata. Benne van a bürokrácia előtti meghunyászkodás, benne van hogy a valódi tudás másodlagos. Benne van javítás feleslegessége, a helyzetünkbe való belenyugvás.

Minden, ami a mai Magyarországot olyan szerencsétlen hellyé teszi.

Az ember régen nagyon vallásos volt, manapság pedig azt mondja hogy már nem az, pedig nagyon is. Csak éppen a megfoghatatlan isteni entitások helyett sokkal kézzelfoghatóbb dolgokat imád az esetek nagy részében. Az istenek megfoghatóvá tételének igénye már annak idején is tetten érhető volt a különféle ábrázolásokkal, bálványokkal, manapság azonban már inkább különféle cégek termékei, eszmék lettek az istenek.

Az Apple talán a legjobb példa, aminek a rajongói (hívei) már egészen vallásos tüneteket mutatnak. Az Apple termékeit nem szeretőket az igazi hívők éppen csak nem hívják eretneknek, bár a felsőbbrendű lenézéssel nem fukarkodnak ők sem. Bár azért a netes fórumokon el tud szabadulni a kőkemény hitvita. Ahogy régen a hívők hittek a halálon túli üdvösségükben, nirvanájukban, akármiben, úgy hisznek ezek a mostani hívők a világ általuk vélt jobb és tökéletes megértésében.

Egy másik jó példa a konspirációs teóriákban hívők csoportja. Teljes lényükkel hisznek egy olyan entitásban, ami az életüket irányítja, a körülöttük lévő világot alakítja. Ennek az entitásnak a motivációiba belelátni lehetetlen, csak tippelni lehet, hogy mit is akar és csak reménykedni lehet, hogy megkímél minket a haragjától.

Végeredményként mondhatjuk tehát, hogy az egykori ókori politeista vallások jelenleg is továbbélnek. Úgy ahogy a rómaiak átvették a görög panteont más néven, úgy vették át a mostani emberek ezeket az isteneket egy kis saját ízre alakítás után vagy éppen alakították meg maguknak újra. Így lett az Apple valami ókori tudás vagy szépségistenségből újkori bálvány, a konteósok pedig újra imádhatják az egykori sorsistenségüket. Persze a sor folytatható még új eszmékkel, cégekkel, emberekkel. Az emberek nagy részének alapvető szükséglete az általa nem értett dolgok kipótítása általa ismert dolgokkal.

És ez az, ami miatt olyan fontos lenne, hogy az emberek tanuljanak, hogy ne kreáljunk magunknak felesleges alternatív világképet.

Mostanában sok felé hallani és olvasni, hogy a TV vagy az Internet, az online játékok vagy bármi hasonló mennyire rossz a társadalom számára, mert elvágja egymástól az embereket, mert a közvetlen kapcsolataink elsatnyulnak. Mindenki csak magával törődik, egy virtuális világban kezdünk el élni, a többiek nem számítanak, egyre jellemzőbb lesz az elidegenedés, legjobb lenne rendesen beszabályozni az egészet.

Pár hete érdekes dolgot láttam. Egy apartmanban voltam egy hétig a barátaimmal és egyik délután nekiálltunk olvasni. Mindegyikőnk a saját könyvét, a többiekkel nem törődve. Eltelt pár óra, nem volt semmi interakció, csak saját magunk és a fantáziavilágunk. A fenti gondolatmenetet ide is alkalmazva akkor a könyveket is be kéne szabályozni? Esetleg betiltani?

Sokan visszasírják a régi rendszer relatív anyagi egyenlőségét, amikor a gazdagok és a szegények között kisebb volt a szakadék. Na ez egy marhaság. Az embereknek nem az egyenlőtlenséggel, hanem a minimális életszínvonallal van baja. Ha valakinek a garázsában egy BMW és egy Mercedes áll, akkor totálisan nem érdekli, hogy valakinek egy vagy tizenhét villája van a Rózsadombon.

A zene változik. Mindig hozzáalakul az aktuális világhoz. Ezért aztán bizonyos zeneformák, típusok, stílusok kimennek a divatból, egyesek meg bejönnek, hogy aztán azokon is túllépjenek az emberek. Ezzel eddig még nem mondtam még olyan sok újat, de egyből más lesz az egész, ha ezt a gondolatot hosszútávra is kivetítjük.

Ki emlékszik már a rómaiak zenéjére és ki játssza? Mennyit tudunk a Nagy Károly által hallgatott kobzosok játékáról? Ki szereti a reneszánsz falusi zenét kikapcsolódásként hallgatni?

És ez egy dolog miatt fontos. Azért, mert néhány száz év múlva ugyanezt a kérdést valaki fel fogja tenni a rockkal, technoval, popzenével, sőt, a magyar népzenével kapcsolatban is. És akkor lesznek páran, akik majd feltárják és hallgatják ezeket, de nem hobbiból, szórakozásból, hanem érdeklődésből, esetleg munkából. És nem fogják sajnálni ezek elmúlását. Nekünk miért kell folyton azon szenvedni, hogy: "Bezzeg régen jobb zenék voltak." ?

Van ez a Heisenberg féle Határozatlansági elv. Ez azt jelenti, hogy kvantumszinten egy adott részecske állapota az adott pillanatban nem fix, hanem ha megmérjük, akkor az által kap értéket. Tehát egy kvantumbit egyszerre lehet 1 és 0 is, amíg nem mérjük ezt meg.

Ez nagyon hasonló ahhoz, hogy ha játszunk egy játékkal, akkor a program mindig csak azt a részét számolja ki a pályának, amit látunk, de nem többet. Szóval lehet hogy mi is egy szimulációban élünk és amerre haladunk, csak arra számolódik ki az, amit érzékelnünk kell a szimuláció futtatói szerint?

Van egy elmélet, ami szerint a mi univerzumunk csak egy a végtelen számú többi univerzum közül, amik nem szükségszerűen a mi fizikai törvényeink szerint működnek. Ha ez így van, akkor ez tulajdonképpen lehetővé teszi bármilyen világ, illetve univerzum létezését, elvégre a végtelenbe elég sok minden belefér.

Ha pedig ez így van, akkor a képzeletünk által teremtett képek, hangok, világok szükségszerűen léteznek valahol. Akkor lehet hogy a képzeletünk igazából nem is létezik? Lehet hogy csak egy másik univerzumnak a lenyomatát érzékeljük?

Nem bírom megérteni hogy hogyan lehet az, hogy az éjjeliőrök és a biztonsági őrök nem a világ legolvasottabb és legműveltebb emberei.

Ezzel a gondolattal nem fogom megváltani a világot, mert erre már biztosan sokan rájöttek, de egyet kell értenem azzal, hogy az ember anyanyelve az egész gondolkodását befolyásolja. Az anyanyelv szerkezete egyszerűen egyfajta gondolkodási struktúrát kondicionál bele az ember fejébe és innentől kezdve csak ezzel a struktúrával tud gondolkodni.